The uses of Betula pendula Roth among Hungarian Csángós and Székelys in Transylvania, Romania

Nóra Papp, Dóra Czégényi, Anita Hegedűs, Tamás Morschhauser, Cassandra L. Quave, Kevin Cianfaglione, Andrea Pieroni

Abstract


The aim of this work is to evaluate the ethnobotanical and ethnopharmacological use of Betula pendula Roth in various regions of Transylvania, in East and Central Romania. Silver birch is an important pioneer species in the country, which has traditionally been used in ethnomedicine, households and various customs. Among the ethnic groups, 55 informants from the Csángós and 68 from the Székelys were interviewed in six villages during field studies occurring between 2007 and 2012. Informants were asked questions about the medical and non-medical applications of B. pendula, focusing on the use of the leaf and woody parts in tools and customs, and on the collection and use of birch sap with its temporal change in local ethnomedicinal knowledge. Differences related to the use of birch among the studied areas were observed. The folk remedies prepared from the sap (“virics”) and leaves were documented in local customs, with similar symbolic roles assigned to birch used in other countries. Sap collection was performed during interviews and by manual means. Four special section types on the trunk were presented, and data concerning the nutritional and ethnomedicinal use of the sap was recorded. Both the significance and use of birch sap have drastically decreased in Transylvania due to the appearance of new phytotherapeutical sources and to social changes caused by migration of young people. We found that this phenomenon is gradually leading to the disappearance traditional harvesting techniques, frequency of use and ethnomedicinal knowledge concerning B. pendula in the studied regions.

Keywords


silver birch; ethnobotany; medicinal plant; traditional knowledge; birch sap; virics

Full Text:

PDF

References


Tutin TG, Burges NA, Charter AO, Edmondson JR, Heywood VH, Moore DM, et al., editors. Flora Europaea. Cambridge: Cambridge University Press; 2010. (vol 1).

Szabó LG. Gyógynövény-ismereti tájékoztató. Baksa: Schmidt und Co.; 2005.

Alejano R, Martinez Montes E, Bengoa J. Betula pendula en la Sierra de las Villas. Ecologia. 1993;7:203–213.

Gencsi L, Vancsura R. Dendrológia. Budapest: Mezőgazda; 1992.

Bock H. Kräuterbuch. Straßburg: 1539.

de Cles B, Bellomaria B, Berdini C, Pedrotti F, da Trieste F, de Cles M. Le ricette fitoterapeutiche del barone Bernardo de Cles. Camerino: Università di Camerino; 2000.

Cleene M, Lejeune MC. Compendium of symbolic and ritual plants in Europe: herbs. Ghent: Man & Culture; 2002. (vol 1).

Rácz J. Növénynevek enciklopédiája: az elnevezések eredete, a növények kultúrtörténete és élettani hatása. Budapest: Tinta; 2010.

Plinius GS. Naturalis historia [reprint]. Budapest: Natura; 1987.

Sandor K. Nyelvrokonsag es hunhagyomany. Budapest: Typotex; 2011.

Péntek J, Szabó A. Ember és növényvilág: kalotaszeg növényzete és népi növényismerete. Bucharest: Kriterion; 1985.

Tarisznyás M. A gyűjtögető gazdálkodás hagyományai Gyergyóban. In: Kós K, Faragó J, editors. Népismereti dolgozatok. Bucharest: Kriterion; 1978. p. 25–33.

European Pharmacopoeia. 7th ed. Strasbourg: Council of Europe; 2010.

Demirci B, Paper DH, Demirci F, Can Başer KH, Franz G. Essential oil of Betula pendula Roth. buds. Evid Based Complement Alternat Med. 2004;1(3):301–303. http://dx.doi.org/10.1093/ecam/neh041

Romanian Pharmacopoeia X. Bucharest: Medicală; 1993.

Borza A, Beldie A. Dicţionar etnobotanic. Bucharest: Editura Academiei Republicii Socialiste România; 1968.

Gazda K. Gyermekvilág Esztelneken: néprajzi monográfia. Bucharest: Kriterion; 1980.

Butură V. Enciclopedie de etnobotanică românească. Bucharest: Editura Științifică și Enciclopedică; 1979.

Boris G. Gyógynövények népi használata a székelyföldi Lövétén [BSc thesis]. Pécs: Univeristy of Pécs; 2010.

Péntek J, Szabó TA. Egy háromszéki falu népi növényismerete. Ethnographia. 1976;87(1–2):203–225.

Szendrey Z. A növény-, állat- és ásványvilág a varázslatokban. Ethnographia. 1937;48(1):154–166.

Mayer JG, Saum K, Uehleke B. Kolostori gyógyászat. Budapest: Magyar Könyvklub; 2004.

Kallio H, Karppinen T, Holmbom B. Concentration of birch sap by reverse osmosis. J Food Sci. 1985;50(5):1330–1332. http://dx.doi.org/10.1111/j.1365-2621.1985.tb10470.x

Kallio H, Rine S, Pangborn RM, Jennings W. Effect of heating on the headspace volatiles of Finnish birch syrup. Food Chem. 1987;24(4):287–299. http://dx.doi.org/10.1016/0308-8146(87)90104-X

Kallio H, Ahtonen S. Seasonal variations of the acids in birch sap. Food Chem. 1987;25(4):285–292. http://dx.doi.org/10.1016/0308-8146(87)90015-X

Melius P. Herbárium. Bucharest: Kriterion; 1979.

Gunda B. Tejoltó növények a Kárpátokban. Ethnographia. 1967;78:161–175.

Halászné ZK. Adatok a moldvai magyarok gyógynövény-használatához. Gyógyszerészet. 1981;25:361–367.

Zillmann J. Népi gyógyászat Havadon. Néprajzi Látóhatár. 1997;1–2:124.

Keszeg V. A mezőségi Detrehemtelep népi gyógyászata. In: Népismereti dolgozatok. Bucharest: Kriterion; 1981. p. 97–117.

Györffy I. Viricselés a Székelyföldön. Ethnographia. 1937;48(2–3):205–220.

Kalašaitytė L. Liaudies medicinos priemonės. In: Vėlius N, editor. Gervėčiai. Vilnius: Mintis; 1989. p. 204–219.

Brøndegaard VJ. Folk og flora: Dansk etnobotanik. Copenhagen: Rosenkilde og Bagger; 1978. (vol 1–2).

Rácz G, Füzi J, editors. Kovászna megye gyógynövényei. Sfântu Gheorghe: Directory of Agriculture, Food and Hydrography; 1973.

Gunda B. Nyírvíz (szócikk). In: Magyar Néprajzi Lexikon (N–Szé). Budapest: Akadémiai Kiadó; 1987. p. 62. (vol 4).

Kiss L. A nyírvíz. Földgömb. 1929;1:1–6.

Gunda B. Irodalmi szemle. Ethnographia. 1941;52(1):154–155.

Rab J, Tankó P, Tankó M. Népi növényismeret Gyimesbükkön. In: János VA, Károly K, József F, editors. Népismereti dolgozatok. Bucharest: Kriterion; 1981. p. 23–38.

Szebeni G. A csíki juhászat. Ethnographia. 1972;73(1):54–89.

Bartos T. Magyar szótár: egymást magyarázó szavak és fordulatok tára. Budapest: Corvina; 2002. (vol 1).

Rab J. Az etnogeobotanika mint történeti ökológiai segédtudomány. In: Várkonyi RA, Kósa L, editors. Európa híres kertje. Budapest: Orpheusz; 1993. p. 223–257.

Babai D, Molnár Z. Népi növényzetismeret Gyimesben II.: Termőhely- és élőhelyismeret. Bot Közl. 2009;96(1–2):145–173.

Hammer K, Laghetti G, Pignone D, editors. Linguistic islands and plant genetic resources – the case of the Arbëreshë. Rome: Aracne; 2011.

Newing H. Conducting research in conservation: social science methods and practice. New York, NY: Routledge; 2011.

Kóczián G, Pintér I, Gál M, Szabó I, Szabó L. Etnobotanikai adatok Gyimesvölgyéből. Bot Közl. 1976;63(1):29–35.

Gub J. Adatok a Nagy-Homoród és a Nagy-Küküllő közötti terület népi növényismeretéhez. Néprajzi Látóhatár. 1993;1–2:95–110.

Gub J. Népi növényismeret a Nagy-Homoród mentén. In: Zsigmond G, editor. Növények a folklórban. Bucharest: A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete; 2005. p. 148–162.

Szabó LG. Népi gyógynövény-ismeret Kalotaszegen és Gyimesvölgyében. Turán. 2002;5(4):39–52.

Vajkai A. Népi orvoslás a Borsavölgyében. Cluj Napoca: Erdélyi Tudományos Intézet; 1943.

Rab J. Újabb népgyógyászati adatok Gyimesből. Gyógyszerészet. 1982;26:325–333.

Kukier R. Kaszubi bytowscy: zarys monografii etnograficznej. Gdynia: Wydawnictwo Morskie; 1968.

Paluch A. Świat roślin w tradycyjnych praktykach leczniczych wsi polskiej. Wrocław: Wrocław University Press; 1984.

Miklóssy VV. Festőnövények a csíki háziiparban. In: Népismereti dolgozatok. Bucharest: Kriterion; 1978. p. 91–100.

Menković N, Šavikin K, Tasić S, Zdunić G, Stešević D, Milosavljević S, et al. Ethnobotanical study on traditional uses of wild medicinal plants in Prokletije Mountains (Montenegro). J Ethnopharmacol. 2011;133(1):97–107. http://dx.doi.org/10.1016/j.jep.2010.09.008

Šarić-Kundalić B, Dobeš C, Klatte-Asselmeyer V, Saukel J. Ethnobotanical study on medicinal use of wild and cultivated plants in middle, south and west Bosnia and Herzegovina. J Ethnopharmacol. 2010;131(1):33–55. http://dx.doi.org/10.1016/j.jep.2010.05.061

Šarić-Kundalić B, Dobeš C, Klatte-Asselmeyer V, Saukel J. Ethnobotanical survey of traditionally used plants in human therapy of east, north and north-east Bosnia and Herzegovina. J Ethnopharmacol. 2011;133(3):1051–1076. http://dx.doi.org/10.1016/j.jep.2010.11.033

Mustafa B, Hajdari A, Krasniqi F, Hoxha E, Ademi H, Quave CL, et al. Medical ethnobotany of the Albanian Alps in Kosovo. J Ethnobiol Ethnomed. 2012;8(1):6. http://dx.doi.org/10.1186/1746-4269-8-6

Mustafa B, Hajdari A, Pajazita Q, Syla B, Quave CL, Pieroni A. An ethnobotanical survey of the Gollak region, Kosovo. Genet Resour Crop Evol. 2012;59(5):739–754. http://dx.doi.org/10.1007/s10722-011-9715-4

Csedő K, editor. Plantele medicinale şi condimentare din judeţul Harghita. Hargita megye gyógy- és fűszernövényei. Târgu Mureş: Tipografia Tirgu Mures; 1980.

Rácz G, Rácz-Kotilla E, Laza A. Gyógynövényismeret. Bucharest: Ceres; 1984.

Kóczián G, Pintér I, Szabó LG. Adatok a gyimesi csángók népi gyógyászatához. Gyógyszerészet. 1975;19:226–230.

Guarrera P. Usi e tradizioni della flora italiana: medicina popolare ed etnobotanica. Rome: Aracne; 2006.

Dieck AC. Die Birke (Betula L.) in der Volksmedizin Europas. Curare. 1985;3:85–94.

Zyryanova OA, Terazawa M, Koike T, Zyryanov VI. White birch trees as resource species of Russia: their distribution, ecophysiological features, multiple utilizations. Eurasian J Res. 2010;13:25–40.

Svanberg I, Sõukand R, Łuczaj Ł, Kalle R, Zyryanova O, Dénes A, et al. Uses of tree saps in northern and eastern parts of Europe. Acta Soc Bot Pol. 2012;81(4):343–357. http://dx.doi.org/10.5586/asbp.2012.036

Cronquist AW. Illustrerad ordbok öfver näringsämnen och handelsartiklar. Stockholm: Hæggström; 1879.

Berg G. Nordskandinaviskt – nordeuropeiskt. Rig. 1933;16:118–139.

Berg G. Att tappa björklake. Gastron Kal. 1969:35–57.

Vuorela T. Suomensukuiset kansat. Helsinki: Suomalaisen Kirjallisuuden Seura; 1960.

Markus M. Ľudova stravá. In: Mjartan J, editor. Banícka dedina Žakarovce. Bratislava: Vydavateľstvo Slovenskej Akadémie; 1956. p. 283–324.

Rebane H. Voolab kasemahl. Eesti Lood. 1977;4:223–228.

Toren MD. Russkaya narodnaya meditsina i psikhoterapiya. St. Petersburg: Litera; 1996.

Allen DE, Hatfield G. Medicinal plants in folk tradition: an ethnobotany of Britain & Ireland. Portland, OR: Timber Press; 2004.

Łuczaj Ł. Archival data on wild food plants used in Poland in 1948. J Ethnobiol Ethnomed. 2008;4(1):4. http://dx.doi.org/10.1186/1746-4269-4-4

Fischerström J. Nya Swenska economiska dictionnairen. Eller Forsook til ett Allmänt och fullständigt lexicon i Swenska hushållningen och naturläran. Stockholm: Carl Stolpe; 1780. (vol 2).

Hupel AW. Topographische Nachrichten von Lief- und Ehstland: Nebst vollständigen Register über alle drey Bände. Riga: JF Hartknoch; 1777.

Hildebrand S. En holländsk beskicknings resa. Stockholm: Sune Hildegard; 1917.

Lange J. Løvetræer, in Kulturhistoriskt lexikon för nordisk medeltid. Malmö: Allhem; 1966. (vol 11).

Nedelcheva AM, Dogan Y, Guarrera P. Plants traditionally used to make brooms in several European countries. J Ethnobiol Ethnomed. 2007;3(1):20. http://dx.doi.org/10.1186/1746-4269-3-20

Hoffmann-Krayer E, Bächtold-Stäubli H. Handwörterbuch des deutschen Aberglauben. Berlin: Walter de Gruyter; 1927.

Feszt G, Rácz-Kotilla E, Fórika M, Pálffy B. A nyírfa tavaszi nedvének hatása vesekövekre “in vitro” és kísérletes nephrolithiasisban. Orvosi Szle. 1966;12(3):285–287.

Tita I, Mogosanu GD, Tita MG. Ethnobotanical inventory of medicinal plants from the south-west of Romania. Farmacia. 2009;57(82):141–156.

Pieroni A, Giusti ME, Quave CL. Cross-cultural ethnobiology in the Western Balkans: medical ethnobotany and ethnozoology among Albanians and Serbs in the Pešter plateau, Sandžak, south-western Serbia. Hum Ecol. 2011;39(3):333–349. http://dx.doi.org/10.1007/s10745-011-9401-3

Łuczaj Ł. A relic of medieval folklore: Corpus Christi Octave herbal wreaths in Poland and their relationship with the local pharmacopoeia. J Ethnopharmacol. 2012;142(1):228–240. http://dx.doi.org/10.1016/j.jep.2012.04.049

Krylov GV, Stepanov EV. Zelenaya apteka Kuzbassa. 2nd ed. Kemerovo: Kemerovskoe knizhnoe izdatel’stvo; 1979.