Wild plants used for food by Hungarian ethnic groups living in the Carpathian Basin

Andrea Dénes, Nóra Papp, Dániel Babai, Bálint Czúcz, Zsolt Molnár

Abstract


A list of plant species used for food in Hungary and among Hungarian ethnic groups of the Carpathian Basin during the 19th and 20th centuries was compiled from 71 ethnographic and ethnobotanical sources and a survey among contemporary Hungarian botanists. Species used as food, spice, beverage or occasional snacks were collected. Sources mention 236 plant species belonging to 68 families. Most wild fleshy fruits (mostly Rosa, Rubus, Cornus, Ribes, Vaccinium spp.), dry fruits and seeds (Fagus, Quercus, Corylus, Castanea, Trapa spp.), several green vegetables (e.g. Rumex, Urtica, Humulus, Chenopodiaceae spp., Ranunculus ficaria), bulbs and tubers (Lathyrus tuberosus, Helianthus tuberosus, Chaerophyllum bulbosum, Allium spp.) used for food in Europe, are also known to be consumed in Hungary. A characteristic feature of Hungarian plant use was the mass consumption of the underground parts of several marsh (e.g. Typha, Phragmites, Sagittaria, Alisma, Butomus, Bolboschoenus spp., as well as the endemic Armoracia macrocarpa) and steppe species (e.g. Crambe tataria, Rumex pseudonatronatus). Consuming wild food plants is still important among Hungarians living in Transylvania: even nowadays more than 40 species are gathered and used at some locations.

Keywords


ethnobiology; historical ethnobotany; wild green vegetables; wild edible plants; tree saps

Full Text:

PDF

References


Tardío J, Pardo-De-Santayana M, Morales R. Ethnobotanical review of wild edible plants in Spain. Bot J Linn Soc. 2006;152(1):27–71. http://dx.doi.org/10.1111/j.1095-8339.2006.00549.x

Ghirardini M, Carli M, Del Vecchio N, Rovati A, Cova O, Valigi F, et al. The importance of a taste. A comparative study on wild food plant consumption in twenty-one local communities in Italy. J Ethnobiol Ethnomed. 2007;3(1):22. http://dx.doi.org/10.1186/1746-4269-3-22

Łuczaj Ł. Dziko rosnące rośliny jadalne użytkowane w Polsce od połowy XIX w. do czasów współczesnych. Etnobiologia Polska. 2011;1:57–125.

Molnár V. A. Kitaibel Pál élete és öröksége. Biatorbágy: Kitaibel Kiadó; 2001.

Oláh A. Zöld varázslók, virág-orvosok: népi gyógynövényismeret Békés megyében. Békéscsaba: Békés Megyei Tanács V. B. Tud.-Koordinációs Szakbizottság; 1987.

Kóczián G, Pintér I, Gál M, Szabó I, Szabó L. Etnobotanikai adatok Gyimesvölgyéből. Botanikai Közlemények. 1976;63(1):29–35.

Kóczián G, Szabó I, Szabó L. Etnobotanikai adatok Kalotaszegről. Botanikai Közlemények. 1977;64(1):23–29.

Papp N. Népi gyógynövény-ismereti kutatások a kolostori gyógyászatban és Erdélyben (2007–2010). Journal of History of Culture, Science and Medicine. 2011;2(2):76–88.

Péntek J, Szabó A. Ember és növényvilág: kalotaszeg növényzete és népi növényismerete. Bucharest: Kriterion; 1985.

Molnár Z, Babai D. Népi növényzetismeret Gyimesben I. Növénynevek, népi taxonómia, az egyéni és közösségi növényismeret. Botanikai Közlemények. 2009;96(1–2):117–143.

Molnár Z. A traditional ecological knowledge of herders on the flora and vegetation of the Hortobágy. Debrecen: Hortobágyi Természetvédelmi Közalapítvány; 2012.

Fekete G, Varga Z, editors. Magyarország tajainak növényzete és állatvilága. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ; 2006.

Borhidi A. Magyarország növényföldrajzi képe. A magyar flóra származása és elemei. In: Fekete G, Varga Z, editors. Magyarország tajainak növényzete és állatvilága. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ; 2006. p. 27–38.

Rapaics R. A kenyér és táplálékot szolgáltató növényeink története. Budapest: Királyi Magyar Természettudományi Társulat; 1934. (Népszerű Természettudományi Könyvtár; vol 16).

Gunda B. A magyar gyűjtögető és zsákmányoló gazdálkodás kutatása. Budapest: Néptudományi Intézet; 1948. (Magyar Népkutatás Kézikönyve; vol 2).

Gunda B. A vadnövények gyűjtése. In: Paládi-Kovács A, editor. Magyar néprajz II. Gazdálkodás. Budapest: Akadémiai Kiadó; 2001. p. 11–40.

Kisbán E. Táplálkozáskultúra. In: Paládi-Kovács A, editor. Magyar néprajz IV. Anyagi kultúra 3. Életmód. Budapest: Akadémiai Kiadó; 1997. p. 417–584.

Morvay J. Népi táplálkozás. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum; 1962. (Útmutató füzetek a néprajzi adatgyűjtéshez).

Kóczián G. A hagyományos parasztgazdálkodás termesztett, a gyűjtögető gazdálkodás vad növényfajainak etnobotanikai értékelése [PhD thesis]. Mosonmagyaróvár: ATE Mezőgazdasági Kar; 1985.

Györffy L. A nagy ínség 1863-ban. Túrkeve: Daróczy Antal Könyvnyomdája; 1931. (A Túrkevei Hírlap melléklete).

Molnár V. A. Növényi ínségeledelek. Természet Világa. 2010;141(11):514–516.

Kardos L. Az Őrség népi táplálkozása: tanulmányok az Őrség monográfiájához. Budapest: Államtudományi Intézet Táj- és Népkutató Osztálya; 1943.

Bödei J. Adatok Zalabaksa gyűjtögető gazdálkodásához. Néprajzi Értesítő. 1943;2:69–96.

Takáts G. Somogyi pásztorvilág. Kaposvár: Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága; 1986.

Füvesy A. Gyűjtögetés és erdőélés Mozsgó környékén. Tiscium. 1997;10:207–217.

Müller G. Gyűjtögető életmód szőkédi hagyományai. Budapest: Baranya Megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya; 1973. (Baranyai Művelődés; vol 3).

Nagy R. Adatok a Baranyamegyei nagyváty növényekkel kapcsolatos szokásaihoz és néphagyományaihoz. Magyar Népnyelv. 1942;4:268–308.

Szigeti A. Népi konyha. Dunántúli tájak ételei. Ételkészítés alapanyagai tájanként. Budapest: Planétás Kiadó; 1999.

Táplálkozás adattári adatok Zengővárkony, Bonyhád, Szigetvár. Inv. No.: 7–75; 613–82; 255–80. Database of the Ethnography Department of the Janus Pannonius Museum, Pécs.

Pethő M. Győr-Moson-Sopron megye XX. századi népi táplálkozásának rövid jellemzése. Arrabona. 36(1–2):137–150.

Dantér I. Zsákmányoló gazdálkodás Farkasdon és Negyeden. In: Dantér I, editor. Hagyományos gazdálkodás a Kisalföld északi részén: Farkasd, Negyed. Galánta: Galántai Honismereti Múzeum; 2005. p. 51–73.

Zentai J. Egy letűnt életforma képviselője az Ormánságban. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 1965;11:181–203.

Kiss Z. G. Zsákmányoló foglalkozások: Halászat gyűjtögetés. In: Kiss Z. G, editor. A régi Vajszló: 1244–1849. Pécs: Vajszló Nagyközség Önkormányzata; 1994. p. 174–179.

Andrásfalvy B. A Duna mente népének ártéri gazdálkodása : ártéri gazdálkodás Tolna és Baranya megyében az ármentesítési munkák befejezése elott. Budapest: Ekvilibrium; 2007.

Lábadi K. Kopács, a víz melletti falu. Budapest: Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége; 1994.

Vajkai A. A gyűjtögető gazdálkodás Cserszegtomajon. Néprajzi Értesítő. 1941;23:231–258.

Hegyi I. Gyűjtögető gazdálkodás az északkeleti Bakonyban. Ethnographia. 1970;2–4:442–452.

Fehér J. Adatok Bernecebaráti gyűjtögető és zsákmányoló gazdálkodásához. Néprajzi Értesítő. 1957;2(3–4):267–292.

Gunda B. A gyűjtögető gazdálkodás emlékei egy gerecsehegységi tót faluban. Ethnographia. 1938;49(1–2):213–214.

Barsi E. Sály : egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején. Miskolc: Herman Ottó Múzeum; 1987. (Néprajzi Kiadványa; vol 17).

Kóczián G. Etnobotanikai vizsgálatok Répáshután. Répáshuta, egy szlovák falu a Bükkben. Miskolc: Herman Ottó Múzeum; 1984. (Néprajzi Kiadványa; vol 8).

Ujváry Z. A vadontermő növények szerepe a táplálkozásban az abaúj-zempléni hegyvidéken. Néprajzi Értesítő. 1957;39:231–243.

C. Schwalm E. Gyűjtögetés, mint nyersanyagkiegészítő. In: Bakó F, editor. Palócok III. Eger: Heves Megyei Múzeumok Igazgatósága; 1989. p. 417–423.

Paládi-Kovács A. A Barkóság és népe. Miskolc: Herman Ottó Múzeum; 2006.

Pálosné Nagy R. Az erdő hatása a gyöngyössólymosi emberek életére. Mátrai tanulmányok. 2000;

Sinkó R. Adatok Füzesgyarmat népi táplálkozáshoz. Békés Megyei Múzeumok Közleményei. 1996;16:267–288.

Petercsák T. Hegyköz. Miskolc: Herman Ottó Múzeum; 1978. (Borsodi Kismonográfiák; vol 6).

Márkus M. Gyűjtögetés a Csermosnya völgy. Néprajzi Értesítő. 1941;33(2):173–177.

Újváry Z. Vadon termő növények a táplálkozásban. In: Újváry Z, editor. Népi táplálkozás három Gömöri völgyben. Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke; 1991. p. 33–60. (Gömör néprajza; vol 29).

Zsupos Z. Dél-Gömör gyűjtögető gazdálkodása. Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszék; 1987. (Gömör Néprajza; vol 10).

Bodnár M. Adatok Tornaújfalu népi táplálkozásához. Miskolc: Herman Ottó Múzeum; 1988. (Gömör néprajza; vol 25–26).

Bődi E. A vadon flórája a gömöri magyarok táplálkozási kultúrájában. Tiscium. 1999;11:73–82.

Gunda B. Egy kárpátaljai magyar falu ethnobotanikája. Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve. 1980;

Takács P, Udvardi I. Adalékok a Bereg, Ugocsa és Ung vármegyék lakóinak 18. századi erdőélési szokásaihoz. Hermann Ottó Múzeum Évkönyve. 1996;33–34:213–247.

Hanusz I. Fűben, fában. Budapest: Atheneum Kiadó; 1905.

Kiss L. A nyírvíz. A Földgömb. 1930;1:1–6.

Fazekas M. Karcag népi táplálkozása. Debrecen: KLTE; 1994. (Studia Folkloristica et Ethnographica).

Ecsedi I. A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása. Debrecen: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve; 1934.

Bencsik J. A gyűjtögető gazdálkodás emlékei a Tisza mentén. A Hajdúsági Múzeum évkönyve. 1973;1:111–126.

T. Bereczky I. Gyűjtögető élelemszerzés. In: Barna G, editor. Csépa. Tanulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből. Eger-Szolnok: Damjanich János Múzeum; 1982.

T. Bereczky I. Népi táplálkozás Szolnok megyében. Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszékenek; 1986. (Studia Folkloristica et Ethnographica; vol 19).

Varga G. A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század elso felében. Debrecen: Hajdú-Bihar Megyei Múzeumi Igazgatóság; 1993. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei; vol 52).

Palatinus A. “Kész az étel, gyé kend má önni”. Hagyományos táplálkozás a muzslyai házban. Népi táplálkozás a XX. században. Létünk. 2002;32(3–4):126–136.

Györffy I. Viricselés a Székelyföldön. Ethnographia. 1937;48(2):205–220.

Gunda B. A gyűjtögető életmód emlékei a Gyalui havasokban. Budapest: Tankönyvkiadó; 1960. (Muveltség és hagyomány).

Gunda B. Tejoltó növények a Kárpátokban. Ethnographia. 1967;78:161–175.

Gub J. Adatok a Nagy-Homoród és a Nagy-Küküllő közötti terület népi növényismeretéhez. Néprajzi Látóhatár. 1993;1–2:95–110.

Székely F. Népi gyűjtögetés Vadasdon. Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve. 1998;6:281–285.

Tarisznyás M. A gyűjtögető gazdálkodás hagyományai Gyergyóban. In: Népismereti dolgozatok. Bucharest: Kriterion; 1978. p. 25–33.

Rab J. Népi növényismeret a Gyergyói-medencében. Csíkszereda: Pallas-Akadémia Kiadó; 2001.

Vita Z. Tápláléknövények gyűjtése Nagyenyed környékén. In: Népismereti dolgozatok. Bucharest: Kriterion; 1994. p. 44–47.

Kruzslits I. Az erdő adta javak a kalotaszegi Kiskapus gyűjtögető gazdálkodásában. Tisicum. 2007;16:115–119.

Mihalescu L, Vosgan Z, Rosca OM, Danci O. The ornamental, aromatic and edible vegetal species from Lapus region (Transylvania). In: 19th EVS Workshop. Flora, vegetation, environment and landuse at large scale Congress. 29 April–2 May, 2010, Univeristy of Pecs, Hungary. Pécs: Univeristy of Pécs; 2010. p. 66.

Papp N. Etnobotanikai adatok Erdélyből 2007–2012 között. Úz-völgye (Csinód Egerszék), Gyimes, Erdővidék (Nagybacon, Kisbacon, Uzonka) Homoródkarácsonyfalva, Lövéte [Manuscript]. 2012.

Babai D. Vadon élő tápláléknövények Gyimesben – Etnobotanikai gyűjtések [Manuscript]. Budapest: MTA Research Centre for the Humanities; 2012.

F. Várózi Z. A bukovinai székelyek táplálkozása 1958–1961 közötti gyűjtés alapján. [Manuscript]. Inv. No.: I./ 736-80. Database of the Ethnography Department of the Janus Pannonius Museum, Pécs. 1961.

Grynaeus T, Szabó LG. A bukovinai hadikfalvi székelyek növényei. Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve. 2002;10:153–246.

Molnár Z, editor. 34 magyar botanikus gyerekkori vadnövény csemegéi [Manuscript]. Vácrátót: Centre for Ecology Hungarian Academy of Sciences; 2012.

Łuczaj ŁJ. Plant identification credibility in ethnobotany: a closer look at Polish ethnographic studies. J Ethnobiol Ethnomed. 2010;6(1):36. http://dx.doi.org/10.1186/1746-4269-6-36

Łuczaj Ł. Changes in the utilization of wild green vegetables in Poland since the 19th century: a comparison of four ethnobotanical surveys. J Ethnopharmacol. 2010;128(2):395–404. http://dx.doi.org/10.1016/j.jep.2010.01.038

Łuczaj ŁJ, Kujawska M. Botanists and their childhood memories: an underutilized expert source in ethnobotanical research. Bot J Linn Soc. 2012;168(3):334–343. http://dx.doi.org/10.1111/j.1095-8339.2011.01205.x

Łuczaj Ł. Ethnobotanical review of wild edible plants of Slovakia. Acta Soc Bot Pol. 2012;81(4):245–255. http://dx.doi.org/10.5586/asbp.2012.030

Kalle R, Sõukand R. Historical-ethnobotanical review of wild edible plants of Estonia, 1770s–1960s. Acta Soc Bot Pol. 2012;81(4):271–281. http://dx.doi.org/10.5586/asbp.2012.033

Łuczaj ŁJ, Svanberg I, Köhler P. Marsh woundwort, Stachys palustris L. (Lamiaceae): an overlooked food plant. Genet Resour Crop Evol. 2011;58(5):783–793. http://dx.doi.org/10.1007/s10722-011-9710-9

Czúcz B, Gathman JP, McPherson GR. The impending peak and decline of petroleum production: an underestimated challenge for conservation of ecological integrity. Conserv Biol. 2010;24(4):948–956. http://dx.doi.org/10.1111/j.1523-1739.2010.01503.x

Zilahy Á. Valódi magyar szakácskönyv. Budapest: A Magyar nők Lapjának Kiadóhivatala; 1892.

Szabó György bükki füvesember weboldala [Internet]. 2012 [cited 2012 Aug 1]; Available from: http://www.gyorgytea.hu