Uses of tree saps in northern and eastern parts of Europe

Ingvar Svanberg, Renata Sõukand, Łukasz Łuczaj, Raivo Kalle, Olga Zyryanova, Andrea Dénes, Nóra Papp, Aneli Nedelcheva, Daiva Šeškauskaitė, Iwona Kołodziejska-Degórska, Valeria Kolosova

Abstract


In this article we review the use of tree saps in northern and eastern Europe. Published accounts by travellers, ethnologists and ethnobotanists were searched for historical and contemporary details. Field observations made by the authors have also been used. The presented data shows that the use of tree sap has occurred in most north and eastern European countries. It can be assumed that tree saps were most used where there were extensive stands of birch or maple trees, as these two genera generally produce the largest amount of sap. The taxa most commonly used have been Betula pendula, B. pubescens, and Acer platanoides, but scattered data on the use of several other taxa are presented.

Tree sap was used as a fresh drink, but also as an ingredient in food and beverages. It was also fermented to make light alcoholic products like ale and wine. Other folk uses of tree saps vary from supplementary nutrition in the form of sugar, minerals and vitamins, to cosmetic applications for skin and hair and folk medicinal use.

Russia, Ukraine, Belarus, Estonia, Latvia and Lithuania are the only countries where the gathering and use of sap (mainly birch sap) has remained an important activity until recently, due to the existence of large birch forests, low population density and the incorporation of sap into the former Soviet economic system.

It is evident that gathering sap from birch and other trees was more widespread in earlier times. There are records indicating extensive use of tree saps from Scandinavia, Poland, Slovakia and Romania, but it is primarily of a historical character. The extraction of tree sap in these countries is nowadays viewed as a curiosity carried out only by a few individuals. However, tree saps have been regaining popularity in urban settings through niche trading.


Keywords


sap collection; fermented beverages; non-timber forest products; ethnobotany; forestry; food culture

Full Text:

PDF

References


Berg G. Nordskandinaviskt – nordeuropeiskt. Rig. 1933;16:118–139.

Berg G. Att tappa björklake. Gastronomisk kalender 1968. 1969:35–57.

Gunda B. Nyírvíz (szócikk). In: Magyar Néprajzi Lexikon (N–Szé). Budapest: Akadémiai Kiadó; 1987. p. 62. (vol 4).

Haberland A. Die volkstümliche Kultur Europas. In: Buschan G, editor. Illustrierte völkerkunde. Stuttgart: Strecker und Schröder; 1926. (vol 2).

Manninen I. Überreste der Sammlerstufe und die Notnahrung aus dem Pflanzenreich bei den nordeurasischen, vorzugsweise den finnischen Völkern. Eurasia Septentrionalis Antiqua. 1931;6:30–48.

Rein K. Meditsiinitopograafia Tartu linna kohta aastast 1631. Mäetagused. 2010;45:105–144.

Eagleson J, Hasner R. The maple syrup book. Boston MA: Boston Mills Press; 2006.

Henning DD. Maple sugaring. History of a folk technology. Keystone Folkl Q. 1966;11:239–274.

Munson PJ. Still more on the antiquity of maple sugar and syrup in aboriginal Eastern North America. J Ethnobiol. 1989;9:159–170.

Eidlitz K. Food and emergency food in the circumpolar area. Uppsala: Almqvist and Wiksells; 1969. (Studia Ethnographica Upsaliensia; vol 32).

Ollikainen T. Belarus forestry strategic plan and the non-wood forest products. In: Lund HG, Pajari B, Korhonen M, editors. Sustainable development of non-wood goods and benefits from boreal and cold temperate forests: proceedings of the international workshop. Joensuu: European Forest Institute; 1998. p. 159–162.

Rebane H. Voolab kasemahl. Eesti Loodus. 1977;4:223–228.

Silm E. Kasemahla varumise kogemustest Tartu Metsamajandis [Master thesis]. Tartu: Eesti Põllumajanduse Akadeemia; 1977.

Steinmetz EF. Betula species. Pharm Biol. 1963;3:334–351.

Helfferich D. Birch: white gold in the boreal forest. Agroborealis. 2003;35:4–12.

Kallio H. Towards Nordic co-operation in aroma research: are we on the right track. In: Plant based specialty products and biopolymers: Tema Nord 1997:606. København: Nordic Council of Ministers; 1997. p. 140–146.

Kallio H, Lahdenoja ML, Penttinen R. Electrophoretic profiles of birch sap proteins of Betula pubescens, B. pendula and B. pendula forma carelica in Finland with reference to overall composition of sap. In: The 1st International Symposium on Sap Utilization (ISSU) in Bifuka '95, Bifuka, Hokkaido, Japan, April 10–12; 1995. Hokkaido: Hokkaido University Press; 1995. p. 13–21.

Kallio H. Aroma of birch syrup. J Agric Food Chem. 1989;37(5):1367–1371. http://dx.doi.org/10.1021/jf00089a035

Ahtonen S, Kallio H. Identification and seasonal variations of amino acids in birch sap used for syrup production. Food Chem. 1989;33(2):125–132. http://dx.doi.org/10.1016/0308-8146(89)90115-5

Kallio H, Teerinen T, Ahtonen S, Suihko M, Linko RR. Composition and properties of birch syrup (Betula pubescens). J Agric Food Chem. 1989;37(1):51–54. http://dx.doi.org/10.1021/jf00085a012

Macku C, Kallii H, Takeoka G, Flath R. Aspects on the use of headspace GC on-column injections in flavor research. J Chromatogr Sci. 1998;26(11):557–560. http://dx.doi.org/10.1093/chromsci/26.11.557

Kallio H. Comparison and characteristics of aroma compounds from maple and birch syrups. In: Charalambous G, editor. Proceedings of the 5th International Flavor Conference, Porto Carras, Greece, July 1–3, 1987. Amsterdam: Elsevier; 1988. p. 241–248.

Kallio H, Ahtonen S. Seasonal variations of the acids in birch sap. Food Chem. 1987;25(4):285–292. http://dx.doi.org/10.1016/0308-8146(87)90015-X

Kallio H, Rine S, Pangborn RM, Jennings W. Effect of heating on the headspace volatiles of Finnish birch syrup. Food Chem. 1987;24(4):287–299. http://dx.doi.org/10.1016/0308-8146(87)90104-X

Kallio H, Ahtonen S. Seasonal variations of the sugars in birch sap. Food Chem. 1987;25(4):293–304. http://dx.doi.org/10.1016/0308-8146(87)90016-1

Kallio H, Karppinen T, Holmbom B. Concentration of birch sap by reverse osmosis. J Food Sci. 1985;50(5):1330–1332. http://dx.doi.org/10.1111/j.1365-2621.1985.tb10470.x

Meeuse BJD. Observations on the enzymatic action of maple and birch saps. New Phytol. 1949;48(2):125–145. http://dx.doi.org/10.1111/j.1469-8137.1949.tb05115.x

Balitsky KP, Vorontsova AL. Lekarstvennye rasteniya v terapii rakovykh opukholey. 3rd ed. Rostov-na-Donu: Rostovskoe knizhnoe izdatel'stvo; 1980.

Deryabina FI. Materialy po izucheniyu narodnoy meditsiny Komi-Permyatskogo natsional'nogo okruga. 3rd ed. Perm: Perm Farm Inst; 1969.

Krylov GV, Stepanov EV. Zelenaya apteka Kuzbassa. 2nd ed. Kemerovo: Kemerovskoe knizhnoe izdatel'stvo; 1979.

Kucherov EV, Lazareva DN, Desyatkin VK. Dikorastushchie lekarstvennye rasteniya Bashkirii. Ufa: Bashkirskoe; 1973.

Turova AD. Lekarstvennye rasteniya SSSR i ikh primenenie. 2nd ed. Moscow: Meditsyna; 1974.

Fedorov A, editor. Rastitel'nye resursy SSSR Tsvetkovye rasteniya ikh khimicheskiy sostav ispol'zovanie. Semeystva Magnoliaceae-Limoniaceae. Leningrad: Nauka; 1984.

Beskrovny AM, Khuden'ky YK, Bobylev ET, Baranenko SE. Bioneorganicheskie kompleksy “Biomos” kak perspektivnyy produkt luchevoy obrabotki soka listvennykh porod. In: Proceedings of the All-Union Conference “Podsochka i pererabotka soka listvennykh porod”. Lvov: Lvovskoe knizhnoe izdatel'stvo; 1977. p. 56–57.

Orlov II. Berezovyy i klenovyy soki dobycha i ispol'zovanie. Moscow: Lesnaya promyshlennost; 1974.

Evseeva NV. Bereza tvorit chudesa lechenie dyogtem pochkami list'yami i sokom-. St. Petersburg: Nevskiy prospekt; 2005.

Pieroni A. Medicinal plants and food medicines in the folk traditions of the upper Lucca Province, Italy. J Ethnopharmacol. 2000;70(3):235–273. http://dx.doi.org/10.1016/S0378-8741(99)00207-X

Pieroni A, Gray C. Herbal and food folk medicines of the Russlanddeutschen living in Künzelsau/Taläcker, South-Western Germany. Phytother Res. 2008;22(7):889–901. http://dx.doi.org/10.1002/ptr.2410

Blanco E, Macıa MJ, Morales R. Medicinal and veterinary plants of El Caurel (Galicia, northwest Spain). J Ethnopharmacol. 1999;65(2):113–124. http://dx.doi.org/10.1016/S0378-8741(98)00178-0

Moriyama M, Naru E, Misaki Y, Hayashi A. Effect of birch (Betula platyphylla Sukatchev var. japonica Hara) sap on cultured human epidermal keratinocyte differentiation. Int J Cosmet Sci. 2009;31(2):159–160. http://dx.doi.org/10.1111/j.1468-2494.2008.00466_3.x

Paulli S. Flora Danica. Det er: Dansk Urtebog. København: M. Martzan; 1648.

Brøndegaard VJ. Folk og flora: Dansk etnobotanik. København: Rosenkilde og Bagger; 1978–1979. (vol 1–2).

Lange J. Løvtræer. In: Granlund J, editor. Kulturhistoriskt lexikon för nordisk medeltid. Malmö: Allhem; 1966. p. 185–198. (vol 11).

Lange A, Seeberg C. Nogle sønderjydske Planter, deres Navne og Stilling i Folkloren. Tønder: H. Chr. Bakkes Boghandel; 1929.

Claussøn Friis P. Samlede Skrifter. Kristiania: A. W. Brøgger; 1881.

Høeg OA. Planter og tradisjon. Oslo: Universitetsforlaget; 1964.

Levander L. Livet i en Älvdalsby före 1870-talet. Stockholm: Norstedt; 1914.

Levander L. Övre Dalarnas bondekultur under 1800-talets förra hälft. 3, Hem och hemarbete. Uppsala: Jonsson & Winter; 1947.

Svanberg I, Tunón H. Bark, näver och sav. In: Pettersson B, Svanberg I, Tunón H, editors. Människan och naturen: etnobiologi i Sverige. Stockholm: Wahlström & Widstrand; 2001. p. 79–84. (vol 1).

Krok S. Urshults pastorats inbyggares seder: tal hållet ... inför Småländska nationen i Uppsala den 11 december 1749. Stockholm: Björck & Börjesson; 1922.

Svanberg I. Folklig botanik. Stockholm: Dialogos; 2011.

Fischerström J. Nya Swenska economiska dictionnairen. Eller Försök til et allmänt och fullständigt lexicon i Swenska hushållningen och naturläran. Stockholm: Carl Stolpe; 1780. (vol 2).

Hildebrand S. En holländsk beskicknings resor i Ryssland, Finland och Sverige 1615–1616: trenne reseberättelser, från de tryckta och handskrivna holländska originalen. Stockholm: Norstedt & Söner; 1917.

Säve PA. Skogens sagor eller växtligheten på Gotland, jemte spridda drag ur öns odlingssaga och folklifvet derstädes. Stockholm: I. Haeggström; 1877.

Drake SAMC. Västerbottenslapparna under förra hälften av 1800-talet. Uppsala: Almqvist & Wiksells; 1918.

Warg C. Hjelpreda i hushållningen för unga fruentimber. Stockholm: Lor. L Grefing; 1755.

Synnerberg LN. Svenskt waru-lexicon uti sammandrag ur de mest bekanta författares arbeten, rörande handeln. Göteborg: S Norberg; 1815.

Valleria C. Christina Vallerias hushållsbok från tiden omkr. år 1700. Uppsala: Nordblads; 1931.

Nylander M. Handbok wid den nu brukliga finare matlagningen. Stockholm: Samel Rumstedt; 1828.

Cronquist AW. Illustrerad ordbok öfver näringsämnen och handelsartiklar. Stockholm: Hæggström; 1879.

Räsänen M. Charakteristika der finnischen Getreidegetränketradition. In: Ethnologische Nahrungsforschung: Vorträge der zweiten Internationalen Symposiums für ethnologische Nahrungsforschung : Helsinki August 1973. Helsinki: Suomen Muinaismuistoyhdistys; 1975. p. 206–211. (Kansatieteellinen arkisto; vol 6).

Vuorela T. Suomalainen kansankulttuuri. Porvoo-Helsinki: Werner Söderström; 1975.

Vuorela T. Suomensukuiset kansat. Helsinki: Suomalaisen Kirjallisuuden Seura; 1960.

Itkonen TI. Lappalaisten ruokatalous. Helsinki: Suomalais-ugrilainen seura; 1921.

Lehtonen JUE. Mahlan käyttö karjan ravintona. Kotiseutu. 1970;2–3:40–42.

Kalm P. Oeconomisk Beskrifning öfwer Björkens Egenskaper och Nytta i den Allmänna Hushållningen. (Disp., 33 sid., 4:o). Åbo: J Merckell; 1759.

Inkilä AT. Mahlavarvu aika ja “onneton Ollin päiva”. Kotiseutu. 1939;1:42–45.

Talve I. Finnish folk culture. Helsinki: Finnish Literature Society; 1997.

Rasanen M. Savokarjalainen ateria: Savokarjalainen ruoka ja ruokakulttuuri muuttuvassa maailmassa. Helsinki: Otava; 1980.

Göseken H. Manuductio ad linguam Oesthonicam, Anführung zur öhstnischen Sprache. Tallinn: Adolph Simon; 1660.

Velten C. Adolf Nicklassen vom Steinkallenfels Reisse in Schweden und Liefflandt 1615. Bad Kreuznach: Selbstverlag; 1958.

Hupel AW. Topographische Nachrichten von Lief- und Ehstland: Nebst vollständigen Register über alle drey Bände. Riga: J. F. Hartknoch; 1777.

Söderbäck P. Rågöborna. Stockholm: Norstedt; 1940. (Nordiska Museets Handlingar; vol 13).

Danell G. Ordbok över Nuckömålet. Uppsala: Almqvist & Wiksells; 1951. (Estlandssvenskarnas folkliga kultur; vol 2).

Wiedemann FJ. Estnisch-deutsches Wörterbuch. St. Petersburg: Buchdruckerei der Kaiserlichen Akademie der Wissenschaften; 1869.

Saareste A. Eesti keele mõisteline sõnaraamat. Stockholm: Vaba esti; 1959. (vol 2).

Ostrat A. Andmeid mahla kogumise ja selles leiduva suhkru kasutamise võimalustest. Eesti mets. 1943;5:120–123.

Kalle R, Sõukand R. Ajalooline ülevaade eestlaste looduslikest toidu-ja ravimtaimedest. In: Kusmin T, Meikar T, editors. Metsa kõrvalkasutus Eestis. Tartu: Eesti Metsaselts; 2011. p. 29–44. (Akadeemilise Metsaseltsi Toimetised; vol 25).

Silm E, Linnus A. Kasemahla varumisest Tartu metsamajandis. Mets Puit Paber. 1980;5:13–14.

Raudsepp P. 65 tonni kasemahla. Punalipp. 1976;57:1.

Relve H. Metsaomanik müüb kasemahla Itaaliasse. Eesti Mets. 2005;2:15–17.

Moora A. Kuidas vanasti kasemahla võeti. Eesti Loodus. 1982;4:241–244.

Moora A. Mida vanasti kasemahlast tehti. Eesti Loodus. 1982;5:298–300.

Spuhl-Rotalia JG. Kodumaa marjad. Viljandi: A Peet; 1898.

Tonka K. Heinaajajook võtab janu ja annab tervist. Järva Teataja. 2010:45.

Sõukand R, Kalle R. HERBA: historistlik Eesti rahvameditsiini botaaniline andmebaas [Internet]. 2008 [cited 2012 Jul 15]; Available from: http://herba.folklore.ee

Loorits O. Endis-eesti elu-olu: Lugemispalu metsaelust ja jahindusest. 2nd ed. Tartu: Eesti Kirjandusmuuseum; 2004. (Eesti Rahvaluule Arhiivi Toimetused; vol 21).

Ritter von Miklosich F. Die slavischen Monatsnamen. Wien: K. Gerold's Sohn; 1867.

Bielenstein AJG. Die Holzbauten u. Holzgeräte der Letten. Ein Beitrag zur Ethnographie, Kulturgeschichte und Archäologie der Völker Rußlands im Westgebiet. Petrograd: Tip. Rossīĭskoĭ Akademīi Nauk; 1918. (vol 2).

Kettunen L. Livisches Wörterbuch. Mit grammatischer Einleitung. Helsinki: Suomalais-ugrilainen seura; 1938. (Lexica Societatis Fenno-Ugricae; vol 5).

Rothbergs U. Forests and forestry in Latvia. In: Paulenka J, Paule L, editors. Conservation of forests in Central Europe: Proceedings of the WWF workshop held in Zvolen, July 7–9, 1994. Zvolen: Arbora; 1994. p. 79–87.

Cappeller C, Charpentier J. Hur de gamla litauerna levde. Le Monde Oriental. 1906;1:101–133.

Bohdanowicz J. Pożywienie. Zbieractwo – pożywienie głodowe. In: Bohdanowicz J, editor. Komentarze do Polskiego Atlasu Etnograficznego: pożywienie i sprzęty z nim związane. Wrocław: Polish Ethnological Society; 1996. p. 10–21.

Milius V. Dubičiai. Vilnius: Mintis; 1989.

Kalašaitytė L. Liaudies medicinos priemonės. In: Vėlius N, Jonaitytė A, Merkys V, Milius V, Račkauskas K, Vidugiris A, editors. Gervėčiai. Vilnius: Mintis; 1989. p. 204–219.

Edlin HL. Woodland crafts in Britain: an account of the traditional uses of trees and timbers in the British countryside. London: B. T. Batsford; 1949.

Milliken W, Bridgewater S. Flora Celtica: plants and people in Scotland. Edinburgh: Birlinn; 2004.

Hatfield G. Encyclopedia of folk medicine: old world and new world traditions. Oxford: ABC-CLIO; 2003.

Allen DE, Hatfield G. Medicinal plants in folk tradition. An ethnobotany of Britain & Ireland. Portland OR: Timber Press; 2004.

von Reinsberg-Düringsfeld O. Fest-Kalender aus Böhmen: ein Beitrag zur Kenntniss des Volkslebens und Volksglaubens in Böhmen. Prague: J. L. Kober; 1862.

Vinogradova LN, Usacheva VV. Bereza. In: Tolstoy NI, editor. Slavyanskie drevnosti. Etnolingvisticheskiy slovar'. Moscow: Institut Slavyanovedeniya RAN; 1995. p. 156–160. (vol 1).

Grohmann JV. Povery a obyceje v Cechách a na Morave. Prague: Plot; 2010.

Marzell H. Volksbotanik. Die Pflanze im deutschen Brauchtum. Berlin: Enckehaus; 1935.

Moszyński K. Kultura ludowa Słowian: kultura materialna. Cracow: Polish Academy of Arts and Sciences; 1929.

Jankowska B. Ściąganie na wiosnę pitnych soków drzew. In: Gajek J, editor. Polski atlas etnograficzny (map No. 311). Warsaw: Polish Scientific Publishers PWN; 1981. (vol 6).

Łuczaj ŁJ. Archival data on wild food plants used in Poland in 1948. J Ethnobiol Ethnomed. 2008;4(1):4. http://dx.doi.org/10.1186/1746-4269-4-4

Łuczaj Ł. Wild food plants used in Poland from the mid-19th century to the present. Etnobiologia Polska. 2011;1:57–125.

Łuczaj Ł, Szymański WM. Wild vascular plants gathered for consumption in the Polish countryside: a review. J Ethnobiol Ethnomed. 2007;3(1):17. http://dx.doi.org/10.1186/1746-4269-3-17

Dekowski JP. Rośliny dziko rosnące w tradycyjnym pożywieniu chłopów kozienickich. In: Kowalska-Lewicka A, editor. Pożywienie ludności wiejskiej. Cracow: Ethnographic Museum; 1973. p. 247–256.

Chętnik A. Pożywienie Kurpiów. Jadło i napoje zwykłe, obrzędowe i głodowe. Prace Komisji Etnograficznej. 1936;16:1–134.

Holuby JL. Die gewöhnlichsten wildwachsenden Genusspflanzen des Trencsiner Comitates. Verhandlungen des Vereins fűr Natur-und Heilkunde zu Pressburg. Neue Folge. 1891;7:91–105.

Holuby JL. Aus der Botanik slowakischer Kinder des Trentschiner Komitates in Ungarn. Deutsche Botanische Monatsschrift. 1896;19(8–9):126–131.

Markus M. Ľudova stravá. In: Mjartan J, editor. Banícka dedina Žakarovce. Bratislava: Vydavatel'stvo Slovenskej Akadémie Vied; 1956. p. 283–324.

Stoličná R. Alternative sources of food in Central Europe. In: Lysaght P, editor. Food from nature: attitudes, strategies and culinary practices. Proceedings of the 12th Conference of the International Commission for Ethnological Food Research, Umeå and Frostviken, Sweden, 8–14 June, 1998. Uppsala: The Royal Gustavus Adolphus Academy for Swedish Folk Culture folkkultur; 2000. p. 195–203. (Acta Academiae Regiae Gustavi Adolphi; vol 71).

Kruk I, Shved I. Byaroza. In: Vladozina T, Sanjko S, editors. Mifalogya belarusa Entsykl slojn. Minsk: Belarus; 2001. p. 58–59.

Rebane H. Kask – meie kodumaa kauneim puu. Eesti Loodus. 1970;10:582–588.

Eilart J. Mahlajooks – elusa looduse kevade algus. Eesti Loodus. 1959;2:122–123.

Borisovskiy konservnyy zavod ostavil zayavki v leskhozakh na zakupku tystonn berezovogo soka [Internet]. Adzinstva. 2012 [cited 2012 Jun 26]; Available from: http://www.adzinstva.by/?p=57912

Collecting birch sap [Internet]. The State Inspectorate on Wildlife Protection under the President of the Republic of Belarus. 2012 [cited 2012 Jun 26]; Available from: http://gosinspekciya.gov.by/en/news/inspectorate/01april2010birch.html

Nikitinsky YY. Surrogaty i neobychnye v Rossii istochniki pishchevykh sredstv rastitel'nogo i zhivotnogo proiskhozhdeniya. Moscow: Gosizdat; 1921.

Koldaev VN. Prizhiznennoe ispol'zovanie bereznyakov. Lesn kho-zvo. 1971;4:71–76.

Zelenin DK. Russische (Ostslavische) Volkskunde. Berlin: W. de Gruyter; 1927.

Toren MD. Russkaya narodnaya meditsina i psikhoterapiya. St. Petersburg: Litera; 1996.

Öpik E. Vadjalastest ja isuritest XVIII sajandi lõpul: etnograafilisi ja lingvistilisi materjale F. Tumanski Peterburi kubermangu kirjelduses. Tallinn: Valgus; 1970.

Paasonen H. Mordwinisches Wörterbuch. Helsinki: Suomalais-ugrilainen seura; 1992. (Lexica Societatis Fenno-ugricae; vol 23).

Jochelson W. The Yukaghir and the Yukaghirized Tungus. Leiden: E. J. Brill; 1910. (vol 1).

Georgi JG. Beschreibung aller Nationen des russischen Reichs: ihrer Lebensart, Religion, Gebräuche, Wohnungen, Kleidungen und übrigen Merkwürdigkeiten. St. Petersburg: C. W. Müller; 1776. (vol 2).

Steller GW. Beschreibung von dem lande Kamtschatka, dessen einwohnern, deren sitten, nahmen, lebensart und verschiedenen gewohnheiten. Frankfurt-Leipzig: J. G. Fleischer; 1774.

Roshchin V, Sultanov V. Complex utilization of tree biomass through harvest of birch sap and coniferous cell sap. In: Proceedings of the 1st International Symposium on Sap Utilization (ISSU) in Bifuka '95, Bifuka, Hokkaido, Japan, April 10-12, 1995. Hokkaido: Hokkaido University Press; 1995. p. 111–115.

Zyryanova OA, Terazawa M, Koike T, Zyryanov VI. White birch trees as resource species of Russia: their distribution, ecophysiological features, multiple utilization. Eurasian J For Res. 2010;13:25–40.

Izmodenov AG. Siledia. Nachalo teorii. Soki i yagody dikorossov. Khabarovsk: Khabarovskoe knizhnoe izdatel'stvo; 2001.

Tolstykh VI, Taghiltsev YG, Kolesnikova RD, Lodygin BS. Soki dal'nevostochnykh berez. In: Proceedings of the 2nd International Conference “Forest bioactive resources”, Khabarovsk, September 21-23, 2004. Khabarovsk: Khabarovskoe knizhnoe izdatelstvo; 2004. p. 203–206.

Khlynov VI. Ob usloviyakh i merakh po rasshireniyu zagotovki pererabotki i prodazhi prirodnykh produktov v Khabarovskom krae. In: Proceedings of the 2nd International Conference “Forest bioactive resources”, Khabarovsk, September 21-23, 2004. Khabarovsk: Khabarovskoe knizhnoe izdatelstvo; 2004. p. 10–17.

Taghiltsev YG, Kolesnikova RD. Rasshirenie pishchevykh i tekhnicheskikh produktov i razvitie tekhnologiy proizvodstva bioproduktov. In: Gassinskiy opytnyy les. Problemy mnogotselevogo ispol'zovaniya. Khabarovsk: Khabarovskoe knizhnoe izdatelstvo; 1990. p. 91–98.

Khramov AA. Tapping of phloem sap in woody plants. In: Proceedings of the 1st International Symposium on Sap Utilization (ISSU) in Bifuka '95, Bifuka, Hokkaido, Japan, April 10-12, 1995. Hokkaido: Hokkaido University Press; 1995. p. 117–122.

Łuczaj Ł. Brzozowy sok, “czeremsza” i zielony barszcz – ankieta etnobotaniczna wśród botaników ukraińskich. Birch sap, ramsons and green borsch – an ethnobotanical survey among Ukrainian botanists. Etnobiologia Polska. 2012;2:15–22.

Harchenko MS, Syla VI, Volodars'kyj LJ. Likarski roslyny i i'h zastosuvannja v narodnij medycyni. Kiev: Zdorov'ja; 1971.

Shevchuk V. Zelenyj dyvosvit Podillja. Rozpovidi ta porady travoznaja. Vinnycja: Derzhavna kartografichna fabryka; 1997.

Redzic SJ. Wild edible plants and their traditional use in the human nutrition in Bosnia‐Herzegovina. Ecol Food Nutr. 2006;45(3):189–232. http://dx.doi.org/10.1080/03670240600648963

Valvasor JV. Die Ehre dess Hertzogthums Crain: das ist, Wahre, gründliche, und recht eigendliche Belegen- und Beschaffenheit dieses ... Römisch-Keyserlichen herrlichen Erblandes. Laybach: Wolfgang Moritz Endter; 1689.

Suhadolnik S. O brezovi vodi na Notranjskem. Slovenski etnograf. 1962;15:106.

Grafenauer I. Brezen in brezova voda. Slovenski etnograf. 1962;15:101–106.

Stoyanov N. Nashite lekarstveni rasteniya. Sofia: Nauka i Izkustvo; 1972. (vol 1).

Georgiev M. Encyclopedia Bulgarian folk medicine. Sofia: Petar Beron; 1999.

Nikolov SD. Specilizirana enciklopediia na lechebnite rasteniya v Bulgariya. Sofia: Knigoizdatelska kushta Trud; 2006.

Kiss L. A nyírvíz. A Földgömb. 1930;1:1–6.

Ecsedi I. A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása. Debrecen: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve; 1934.

C. Schwalm E. Gyűjtögetés, mint nyersanyag-kiegészítő. In: Bakó F, editor. Palócok III. Eger: Heves Megyei Múzeumok Igazgatósága; 1989. p. 417–423.

Bödei J. Adatok Zalabaksa gyűjtögető gazdálkodásához. Néprajzi Értesítő. 1943;2:69–96.

Fehér J. Adatok Bernecebaráti gyűjtögető és zsákmányoló gazdálkodásához. Néprajzi Értesítő. 1957;2(3–4):267–292.

Kardos L. Az Őrség népi táplálkozása, Gyűjtögetés. Tanulmányok az Őrség monográfiájához. Budapest: Államtudományi Intézet Táj- és Népkutató Osztálya; 1943.

Kóczián G. A hagyományos parasztgazdálkodás termesztett, a gyűjtögető gazdálkodás vad növényfajainak etnobotanikai értékelése. Egyetemi doktori disszertáció. (Ethnobotanical evaluation of the cultivated plants of traditional agriculture, and that of wild plant species of gathering livelihood [PhD thesis]. Mosonmagyaróvár: ATE Mezőgazdasági Kar; 1985.

Kóczián G. Etnobotanikai vizsgálatok Répáshután. Répáshuta, egy szlovák falu a Bükkben. A Miskolci Hermann Ottó Múzeum Néprajzi kiadványa. 1984;8:229–256.

Paládi-Kovács A. A Barkóság és népe. Miskolc: Herman Ottó Múzeum; 2006.

Pethő M. Győr-Moson-Sopron megye XX. századi népi táplálkozásának rövid jellemzése. Arrabona. 36(1–2):137–150.

Takáts G. Somogyi pásztorvilág. Kaposvár: Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága; 1986.

Ujváry Z. A vadontermő növények szerepe a táplálkozásban az abaúj-zempléni hegyvidéken. Néprajzi Értesítő. 1957;39:232–234.

Varga G. A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század elso felében. Debrecen: Hajdú-Bihar Megyei Múzeumi Igazgatóság; 1993.

Gunda. A gyűjtögető gazdálkodás emlékei egy gerecse-hegységi tót faluban. Ethnographia. 1938;49(1–2):213–214.

Nagy R. Adatok a Baranyamegyei nagyváty növényekkel kapcsolatos szokásaihoz és néphagyományaihoz. Magyar Népnyelv. 1942;4.

Kiss GZ. Zsákmányoló foglalkozások: Halászat gyűjtögetés. In: Kiss GZ, editor. A régi Vajszló: 1244–1849. Pécs: Vajszló Nagyközség Önkormányzata; 1994.

Gunda B. Tejoltó növények a Kárpátokban. Ethnographia. 1967;78:161–175.

Butură V. Enciclopedie de etnobotanică românească. Bucharest: Editura Științifică și Enciclopedică; 1979.

Péntek J, Szabó A. Ember és növényvilág : Kalotaszeg növényzete és népi növényismerete. Bucharest: Kriterion; 1985.

Giurescu CC, Farca E. A history of the Romanian forest. Bucharest: Ed. Academiei Republicii Socialiste România; 1980. (Bibliotheca historica Romaniae; vol 63).

Gazda K. Gyermekvilág Esztelneken: néprajzi monográfia. Bucharest: Kriterion; 1980.

Bartos T. Magyar szótár: egymást magyarázó szavak és fordulatok tára. Budapest: Corvina; 2002.

Györffy I. Viricselés a Székelyföldön. Ethnographia. 1937;48(2):205–220.

Szebeni G. A csíki juhászat. Ethnographia. 1962;73(1):54–89.

Melius P. Herbárium: az fáknak, füveknek nevekről, természetekről és hasznairól. Bucharest: Kriterion; 1978.

Tarisznyás M. A gyűjtögető gazdálkodás hagyományai Gyergyóban. In: Kós K, Faragó J, editors. Népismereti dolgozatok. Bucharest: Kriterion; 1978. p. 25–33.

Csedő K, editor. Plantele medicinale şi condimentare din judeţul Harghita. Hargita megye gyógy- és fűszernövényei. Târgu Mureş: Tipografia Tirgu Mures; 1980.

Rácz G, Rácz-Kotilla E, Laza A. Gyógynövényismeret. Bucharest: Ceres; 1984.

Rácz G, Füzi J, editors. Kovászna megye gyógynövényei. Sfântu Gheorghe: Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Vízügyi Igazgatóság; 1973.

Rab J, Tankó P, Tankó M. Népi növényismeret Gyimesbükkön. In: János VA, Károly K, József F, editors. Népismereti dolgozatok. Bucharest: Kriterion; 1981.

Dieck A. Die Birke (Betula L.) in der Volksmedizin Europas. Curare-Sonderband. 1985;3:85–94.

Pieroni A, Quave CL, Giusti ME, Papp N. “We are Italians!”: the hybrid ethnobotany of a Venetian diaspora in Eastern Romania. Hum Ecol. 2012;40(3):435–451. http://dx.doi.org/10.1007/s10745-012-9493-4